2011. március 9., szerda

4.fejezet : )

Emilya szemszöge: 
Egész éjszakát átbeszélgettük, mindent megtudtunk egymásról. Még mindig a fa allat ültünk, mire meg jelent Paul és Jared. 
-Héé hát ti mit csináltok itt ? Kettesbe- Kérdezte Paul és szemöldökét húzogatni kezdte. 
 -Mi ugyan semmi rosszat -Mondtam ártatlan arcot vágva, közben rá kacsintottam Embryre, mire Paul elég érdekesen nézett majd nevetni kezdett. 
-Na jól van mi megyünk Samhez. -Szólalt meg most először Jared. 
-Rendben. -Mosolygott Embry, majd el is mentek. 
 -Át jössz hozzánk ? Bemutatom a családomat.- Mosolygott rám Embry. 
-őő.. persze, csak előtte menjünk haza   fürdeni és rendbe szedni magam. 
-elkísérlek. -mosolygott én pedig nyomta megy puszit az arcára. 
Hamar haza értünk, nem találtam otthon senkit, de nem is aggódtam mert tudtam,hogy Sethel van. 
 -Ülj le -Mutattam a kanapé felé, majd fel szaladtam a fürdőmbe és beálltam a zuhany alá majd rendbe szedtem magam. Miután felöltöztem le szaladtam a lépcsőn,mikkor Embry meglátott füttyentett egyet én pedig bele vörösödtem.
-indulhatunk?- Kérdezte és megfogta a derekam.
-persze. - mondtam és egy újabb puszit nyomtam az arcára. Ekkor hirtelen, fájdalmat éreztem mellkasomba és össze estem. Csak sötétséget láttam semmi mást, mire meg jelent egy szőke tündér és kedvesen hozzám szólt :
-Emilya, te közénk tartozol, vissza fogsz térni az élők közé és olyan egyedi erőre teszel szert, amilyen még egy MoonFairy-nak nem volt. Egy gondolattal is fájdalmat tudsz okozni másoknak. Tudom, hogy ez az elején nagyon fura, de hozzá fogsz szokni. Te leszel az egyik legerősebb és a húgod pedig a másik. Igen a húgod, akit Elenának hívnak. Elena Butterfly.
 Testvérek vagytok, egy anyától születettek, egy koron anyátok volt a legnagyobb e fajból. Használd az erőd, okosan. Ezek voltak a tündér utolsó szavai majd hirtelen magamhoz tértem. 

Embry szemszöge 

Emilyával éppen haza tartottunk, mire össze esett. Nagyon meg lepődtem és gyorsan karjaimba vettem és Sam házához siettem vele. Ahogy beléptem a házba, mindenki körém lépett és aggódó szemekkel találtam magam szembe. 
-Egyszer csak össze esett. -Mondtam ki halkan.
-Tedd le ide. -Mutatott Sam egy kanapéra, ahova le tettem kedvesem és kezét szorongattam. Nagyon aggódtam érte. 

Lena szemszöge:
Ránéztem Seth-re, és szomorú tekintetével találtam szembe magamat. Bűntudatom lett. Én se akartam távol lenni tőle. Nagyon nem akartam. De úgy éreztem, hogy ez a helyes. Ekkor éles fájdalom nyílalt a mellkasomba . Csak sötétséget láttam semmi mást, mire meg jelent egy szőke tündér és kedvesen hozzám szólt :
-Lena, te közénk tartozol, vissza fogsz térni az élők közé és olyan egyedi erőre teszel szert, amilyen még egy MoonFairy-nak nem volt. Eltudod venne másoknak az eszméletét. Tudom, hogy ez az elején nagyon fura, de hozzá fogsz szokni. Te leszel az egyik legerősebb, és a nővéred pedig a másik. Igen a nővéred, akit Emilya-nak hívnak. Emilya Wolf.
 Ezek voltak a tündér utolsó szavai majd hirtelen magamhoz tértem.
Seth a karjaiban cipelt engem és futott. Olyan kényelmes volt itt. De ideje felébredni az álomvilágból.
-Seth mit csinálsz?- kérdeztem
-Mi?- annyira váratlanul érte valami hogy kiesett az egyensúlyából és hanyatt esett. Én meg rá. "Kicsit" félreérthetően néztünk ki.-Jobban vagy már? Miért ájultál el? 

Ekkor eszembe jutott minden, amit az a "jó tündér keresztanya" mondott. Azzal az élen, hogy Lya a testvérem. És, hogy van képességem. És valami MoonFairy, vagy micsoda. 

-Lena, jól vagy?!- kérdezte kétségbeesetten Seth, miközben megfogta az arcomat.- Szólalj meg! Mondj akármit! Bármit!
-Testvér...- suttogtam
-Mi?-kérdezett vissza Seth 
-A testvérem...- suttogtam, majd a suttogást átvette a kiabálás- Lya a testvérem! 
-Micsoda?- képedt el.- De nem lehet a tesód! Honnan veszed ezt?
-Mikor elájultam, megjelent valami " jó tündér keresztanya" féleség. És azt mondta, hogy valami MoonFairy-hoz tartozom. Meg azt is, hogy Lya is. És azt is hogy a testvérem, és még azt, hogy van valami képességem. -mondtam egy szuszra. 
-Wao...- kerekedett ki-Erre a magyarázatra nem számítottam... 
-Köszi.- mondtam gúnyosan-Azonnal meg kell találnom Lya-t. 
-Nem úgy értem, bocsi.-motyogta-Szerintem vagy a táborhelynél vannak, vagy nálatok, vagy náluk, és végső esetben meg Sam-éknél.

Körbejártunk mindent, kivéve Sam-éket. Most éppen oda tartottunk.

-Nagyon remélem, hogy Emilya ott lesz.- motyogtam magam elé.
-Nyugi megtaláljuk, és utána beszélhettek a " jó tündér keresztanyátokkal".- mosolygott rám.
-De nem a keresztanyánk!- fordultam felé.-Azt se tudom, hogy ki ő mi ő, csak én ahhoz tudtam hasonlítani.Érted?
-Nagyából.-motyogta- De ez olyan különös. Nem is ez a megfelelő szó, hanem inkább félelmetes.
-Igen, az. És azt se tudom, hogy mikor fogunk legközelebb beszélni a "tündérrel".- sóhajtottam
-Értem én.- vigyorgott.- De rám számíthatsz mindenben, ugye tudod?- nézett rám komolyan. Én erre csak egy aprót bólintottam.

Tudtam, hogy bízhatok Seth-ben. És azt is tudtam, hogy akár az életét is kockáztatná értem. De nekem most nem rá van szükségem. Hanem Lya-ra. Csak mi tudjuk ezt kibogozni. Ekkor megpillantottam egy kis sárga házikót. Biztosan ez Sam-ék háza. Gyorsabbra vettem a tempót, és szó szerint berontottam az ajtón. Emilya azonnal rám nézet. Én nem tettem semmit, csak odamentem hozzá és jó szorosan megöleltem...


2 megjegyzés:

  1. Sziasztok.!!!
    Nagyon jó volt. :)
    Várom a folytatást!!

    VálaszTörlés
  2. Ohh ez nagyon jo!Tok jo tortenet!
    Mar nem csak farkasok, meg vampirok hanem tunderek is?!Klasz:D!!! :D
    Nagyon varom a kovetkezot!
    Puszy,Kini!

    VálaszTörlés